Mi a „binning” a számítógép-alkatrészek számára?

Lehet, hogy nem veszi észre, de minden alkalommal, amikor új asztali CPU-t vásárol, jegyet kap a „szilícium lottó” nevű ajándékba is. Ugyanazon modell két CPU-ja másképpen képes teljesíteni, amikor a határaikhoz szorítják, a „CPU-binning” nevű dolognak köszönhetően.

Mi a Binning?

A binning egy válogatási folyamat, amelyben a legjobban teljesítő chipeket a kevésbé teljesítő chipekből rendezik. Használható CPU-khoz, GPU-khoz (grafikus kártyák) és RAM-hoz.

Tegyük fel, hogy két különböző CPU-modellt szeretne gyártani és eladni: az egyik gyors és drága, a másik pedig lassabb, kedvező áron

Két különböző CPU-modellt tervez és külön gyártja? Miért bajlódna, amikor csak a „binning” funkciót használhatja?

A gyártási folyamat soha nem tökéletes, különös tekintettel a CPU-k gyártásához szükséges hihetetlen pontosságra. Amikor ezeket a gyors és drága CPU-kat gyártja, olyanokhoz jut, amelyek egyszerűen nem képesek a legfelsõbb sebességgel futtatni. Ezután módosíthatja ezeket, hogy lassabb sebességgel működjenek, és eladhatja őket alku processzorként.

Egyszerűbb példa: mondjuk nyolc- és hatmagos chipet gyárt. Két különálló termék gyártása helyett csak gyárának kell gyártania a nyolcmagos chipeket. Néhány hibás és csak hat funkcionális maggal rendelkezik. Tehát a hatmagos chipek megszerzéséhez csak meg kell vennie azokat a hibás nyolcmagosokat, letiltani a két nem működő magot, majd hatmagos chipként eladni.

Az ürítés a hatékonyabb működés és a hulladék csökkentésének egyik módja a gyártási folyamat során.

A processzorok metaforikus „kukákba” rendezése

Előfordulhat, hogy egy processzor nagyobb teljesítményű processzornak szánja életét, mint például a Core i7-10700 vagy elődje, a Core i7-9700. De amikor eljön a Team Core i7 próbálkozás ideje, a mi kis zsetonunk nem vágja le a vágást, és soha nem kap mezt.

A chip azonban továbbra is meglehetősen jól tud teljesíteni, és idő- és pénzpazarlás lenne, ha csak kidobnánk. Tehát, a szilíciumunk „megtisztul”, néhány magja le van tiltva, és lecsökken a Team Core i5-be, ahol boldogan versenyez a Spreadsheet Olympics-on.

A processzor létrehozása bonyolult, időigényes és költséges folyamat. Ezért a vállalkozások a gyártás során mindig a lehető legnagyobb mértékben szeretnék csökkenteni a hulladékot. Tehát, ha a legjobban teljesítőnek tervezett chip nem felel meg a minőségbiztosításnak, akkor a közmondásos tokmányt az alacsonyabban teljesítő tartályba juttatja, hogy a termékcsaládon belül lejjebb lévő CPU legyen.

Most, hogy tisztázzuk, senki sem ragadja meg a CPU-kat, dobja őket egy hordóba, majd dobja a Core i5 vagy a Core i3 dobozokba. Gondoljon csak a „binning” -re, mint egyfajta válogatásra, amelyben a CPU-k különböző ár- és teljesítményszintekre kerülnek, attól függően, hogy mennyire jól teljesítenek a gyári tesztelés során.

Ne feledje továbbá, hogy a CPU-k különböző generációi eltérő (vagy több) binning eljárások. A fent bemutatott példák csak szemléltető jellegűek – nem feltétlenül ez történik a CPU minden generációjával.

ÖSSZEFÜGGŐ: Hogyan készülnek valójában a CPU-k?

Hogyan történik mindez

Kitértünk rá hogyan készülnek korábban a CPU-k, beleértve a bonyolultabb részleteket is. Röviden, a CPU-gyártók azonban egy szilíciumöntvényből indulnak, amelyet vékony kör alakú ostyákba szeletelnek. Az ostyák ezután tranzisztorokat kapnak rájuk, amelyeket fotolitográfiának neveznek.

A gyártás során különféle lépések is vannak, amelyek során az ostyákat polírozzák, rézionokkal öntik le, és fémrétegeket adnak hozzájuk. Ennek a bonyolult folyamatnak a végére elkészül egy kész processzorral töltött ostya.

A munka nagy részét olyan gépek végzik, amelyeknél az emberek védőruházatban, csizmában, motorháztetőben, sőt álarcokban figyelnek. A szilícium ostya ugyanis érzékeny a szennyeződésekre, beleértve az emberi bőrt és hajat is. Így a gyártás során az egyik fő cél az ostyák lehető legtisztább megtartása.

Óhatatlanul lesznek olyan ostyaszakaszok, amelyek nem felelnek meg a tubáknak. Miután az ostyát CPU szilíciumba vágták, és a zöld aljzatra (az áramköri lap azon darabjára helyezik, amely a szilícium és a számítógép CPU foglalata között helyezkedik el), az egységek tesztelésre indulnak.

Ekkor következnek be a „próbálkozásaink”. A vállalat teszteket hajt végre a CPU-kon, hogy megnézzék, megfelelő teljesítményen, hőmérsékleten és órajelen működnek-e. Bármelyik nem lehet alacsonyabb szintű modellekre pályázó.

Előfordulhat, hogy egy processzort leminősítenek, mert gyengén teljesítő vagy nem működő magjai vannak. Ezeket a magokat ezután letiltják, általában lézervágással. Amikor ez megtörténik, egy nyolcmagos chip hat- vagy akár négymagos lehet.

Hasonlóképpen, ha az integrált GPU nem működik, előfordulhat, hogy le van tiltva, és a CPU-t egy Intel F-sorozatú chipre cserélik, amely integrált grafika nélkül szállít.

Például 2020 októberében az AMD kiadott négy Ryzen 5000 asztali processzort: a 9 5950X, 9 5900X, 7 5800X és 5 5600X, 16, 12, 8 és 6 maggal. Ezeket a processzorokat úgynevezett „magkomplexum” felhasználásával építik fel, ez az a szilícium, amely tartalmazza a CPU magjait.

A Ryzen 5000 CCX-k nyolc maggal rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy a nyolcmagos Ryzen 7 5800X egy CCX-t, míg a 16 magos Ryzen 9 5950X kettőt tartalmaz.

De hogyan szerezhet 12 magos chipet egy nyolcmagos CCX-ből? Valószínűleg a gyengén teljesítő vagy nem működő magok egyesítésével és letiltásával 12 és 6 magos CPU-k hozhatók létre, sok pazarlás nélkül.

Hogyan befolyásolhatja a binning a túlhúzást

Aki nem túlhúzza a CPU-ját, annak a binningnek gyakran nincs sok észrevehető hatása. A csomagon látható specifikációk várják a CPU-t a rendszerben.

Ha azonban érdekli a túlhúzás, akkor számít a nyereményjáték, és a fent említett szilícium lottó játszik szerepet. Lehetséges, hogy a fogyatékossággal élő magok újra életre kelthetők, de ez most rendkívül ritka, mivel a rossz magokat fizikailag letiltják lézervágással. Gyakoribb eredmény, hogy a chip csak a vártnál magasabb frekvencián teljesít.

Ez CPU-nként változik, ezért nevezik „lottónak”. Vannak olyan speciális kiskereskedők is, amelyek teljesítmény szerint válogatják a processzorokat, és ugyanazokat a CPU-modelleket adják el, különböző felső frekvenciákkal.

Ez azt jelenti, hogy két Ryzen 7 processzor, amelyek közvetlenül egymás mellett ülnek egy bolt polcán, nagyon eltérő eredményekkel járhatnak a túlhúzás miatt. Lehet, hogy az egyik gyorsabban teljesít, de sokkal melegebb is lesz a kelleténél, míg a másik a várt módon teljesít a processzor erősítési sebessége alapján.

Ha meg szeretné tudni, hogy járt a szilícium lottón, mindenképpen olvassa el az útmutatónkat hogyan kell túlhúzni egy Intel processzort. Az AMD túlhúzása kicsit könnyebb, ha a céget használja Ryzen Master szoftver, ahelyett, hogy belemerülne a BIOS-ba Intel CPU-kkal. Ne feledje, hogy a túlhúzás érvényteleníti az alkatrész garanciáját.

A szilícium lottó jegyének lekarcolása túlhúzással nem mindenkinek való. Ez azonban érdemes lehet, különösen, ha egy kicsit régebbi CPU „beépített frissítésének” tekintik. Még ha nem is érdekli a túlhúzás, legalább most már tudja, mi az a binning!

ÖSSZEFÜGGŐ: Az Intel processzor túlhajtása és a számítógép felgyorsítása